Ha a készülő új alkotmányba bebetonozzák a kriminológusok és jogászok által bírált, de a „nemzeti konzultáción” sikerrel szereplő tényleges életfogytiglani szabadságvesztés lehetőségét, akkor nemcsak az elítéltek sorsa lesz megpecsételve, de hosszú távon az államra és a börtönök dolgozóira is komoly teher hárul. Az Alkotmánybíróság hatásköre pedig tovább szűkül.
Stumpf István jelenlegi alkotmánybíró szerint be kellene gyógyítani a sebet az alkotmányosság testén.
Németországban az alkotmánybíróság jogkörének szűkítését fontolgatják a konzervatív CDU-ban. Német konzervatívok egy csoportja szerint az alkotmánybíróság ítéletei a társadalom liberalizálódásának irányába hatnak, és a testület ezzel túlterjeszkedik hatáskörén.
Alapvetően átalakul az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköre január 1-jével. Az elfogadott jogszabályok utólagos felülvizsgálatát csak a kormány, a képviselők negyede és az ombudsman kérheti ezután, az Ab ugyanakkor bírói döntések alkotmányosságáról is határozhat, megsemmisítve azokat. A testület így legalább annyira a törvénykezés, mint a parlamenti döntéshozatal ellenőre lesz.
Sólyom László óv attól, hogy a jelenlegi alkotmányozás megismételje az 1989-es alkotmányozás hibáját. A volt államfő szerint az új alaptörvény nem adhat legitimációs támadási felületet.
Egy hétfői háttérbeszélgetésen Rétvári Bence, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára úgy fogalmazott: a kormány vizsgálja a lehetőséget, amely visszaadná az Alkotmánybíróságnak (Ab) azt a jogát, hogy előzetesen véleményt nyilváníthasson a törvényjavaslatokról még a zárószavazás előtt.
"Takarodjatok az utunkból" címmel közöl csütörtökön kommentárt a Sme című szlovák liberális napilap.
